<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	xmlns:georss="http://www.georss.org/georss" xmlns:geo="http://www.w3.org/2003/01/geo/wgs84_pos#" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/"
	>

<channel>
	<title>អ្នកនិពន្ធវ័យក្មេង &#187; សៀវភៅផ្សេងៗ</title>
	<atom:link href="http://archphkai.wordpress.com/category/%e1%9e%9f%e1%9f%80%e1%9e%9c%e1%9e%97%e1%9f%85%e1%9e%95%e1%9f%92%e1%9e%9f%e1%9f%81%e1%9e%84%e1%9f%97/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://archphkai.wordpress.com</link>
	<description>បង្ហាញពីជ្រុងមួយនៃគំនិត</description>
	<lastBuildDate>Tue, 15 Dec 2009 07:01:02 +0000</lastBuildDate>
	<generator>http://wordpress.com/</generator>
	<language>km</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<cloud domain='archphkai.wordpress.com' port='80' path='/?rsscloud=notify' registerProcedure='' protocol='http-post' />
<image>
		<url>http://www.gravatar.com/blavatar/ff6a0b8dc51386aa08af0e5c2aac8a82?s=96&#038;d=http://s.wordpress.com/i/buttonw-com.png</url>
		<title>អ្នកនិពន្ធវ័យក្មេង &#187; សៀវភៅផ្សេងៗ</title>
		<link>http://archphkai.wordpress.com</link>
	</image>
	<atom:link rel="search" type="application/opensearchdescription+xml" href="http://archphkai.wordpress.com/osd.xml" title="អ្នកនិពន្ធវ័យក្មេង" />
		<item>
		<title>មិនគ្រប់​ប្រាំ!</title>
		<link>http://archphkai.wordpress.com/2009/07/20/%e1%9e%98%e1%9e%b7%e1%9e%93%e1%9e%82%e1%9f%92%e1%9e%9a%e1%9e%94%e1%9f%8b%e2%80%8b%e1%9e%94%e1%9f%92%e1%9e%9a%e1%9e%b6%e1%9f%86/</link>
		<comments>http://archphkai.wordpress.com/2009/07/20/%e1%9e%98%e1%9e%b7%e1%9e%93%e1%9e%82%e1%9f%92%e1%9e%9a%e1%9e%94%e1%9f%8b%e2%80%8b%e1%9e%94%e1%9f%92%e1%9e%9a%e1%9e%b6%e1%9f%86/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 20 Jul 2009 07:08:52 +0000</pubDate>
		<dc:creator>ផ្កាយ​Novels</dc:creator>
				<category><![CDATA[ខ្ញុំ​គឺ​ខ្ញុំ​]]></category>
		<category><![CDATA[ប្រលោមលោក]]></category>
		<category><![CDATA[សៀវភៅផ្សេងៗ]]></category>
		<category><![CDATA[សៀវភៅល្អៗ]]></category>
		<category><![CDATA[អ្នកនិពន្ធបរទេស]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://archphkai.wordpress.com/?p=1149</guid>
		<description><![CDATA[
«មិន​គ្រប់ប្រាំ» គឺ​ជា​ចំណង​ជើងរឿង​ជប៉ុន​បែបស្វ័យ​ជីវប្រវត្តិ​មួយ របស់​អ្នក​និពន្ធអូតូតៈកិ ហ៊ីរ៉ូតៈដៈ​ (Ototake Hirotada)។ រឿង​នេះ​មាន​ភាព​ល្បីល្បាញ​ណាស់​នៅប្រទេស​ជប៉ុន ហើយ​ត្រូវ​បានបក​ប្រែ​ជាច្រើន​ភាសា។ សៀវភៅ​ដែល​ខ្ញុំ​ជួប​ប្រទះហើយ​បានអាន​ខ្លះៗ​ហើយ​នោះ គឺ​មាន​ច្បាប់​ជា​ភាសាថៃ​និងភាសាលាវ។ មិន​ដឹង​ថា សៀវភៅ​នេះ​មាន​បក​ប្រែ​ហើយ​ឬនៅ​ជាភាសាខ្មែរ?
រូប​រាង​ស្រស់​សង្ហាណាស់ ហេតុ​អី្វ​មិន​គ្រប់ប្រាំ? តាម​ជំនឿ​របស់​ជនជាតិ​ជប៉ុន​ រូប​រាងសម្បទា​សម​ប្រកប​គ្រប់​លក្ខណៈ​របស់មនុស្ស​ម្នាក់​ ត្រូវ​មាន​អវយវៈគ្រប់​ប្រាំ​គឺ ក្បាល ក ដង​ខ្លួន ដៃ​ និងជើង។ ចុះ​អ្នក​និពន្ធ​ដ៏​សង្ហា​ម្នាក់​នេះ មាន​ចំណុច​ខ្វះ​ខាត​ត្រង់​ណា ដែល​នាំ​ឲ្យ​មិ​នគ្រប់ប្រាំ?
ឃើញ​ត្រឹម​តែ​រូប​ថត​កុំ​ទាន់​ប្រញាប់​សន្និដ្ឋាន។ តាម​ពិត​បុរស​ម្នាក់​នេះ​ មាន​តែ​ក្បាល​និង​ដង​ខ្លួន​ប៉ុណ្ណោះ គ្មានដៃ​គ្មាន​ជើង​អីទេ។ អូតូតាកិ ជាមនុស្ស​ម្នាក់​ដែលពិការ​តាំង​ពី​នៅក្នុង​ផ្ទៃ​ម្តាយ​ម្ល៉េះ តែ​ទោះយ៉ាង​នេះក្តី ក៏គេ​នៅមាន​សមត្ថភាព​រៀន​ និង​ក្លាយ​ជាអ្នក​និពន្ធ​ម្នាក់ដ៏ល្បីល្បាញ​បាន។ តាម​រឿង​ដែលអូតូតាកិសរសេរ គេ​ជាមនុស្ស​អំនួត​ខ្លាំងណាស់!
គេ​គ្មានដៃគ្មាន​ជើង​ តែ​គេ​នៅហ៊ាន​ក្លាហាន​តតាំង​​ជាមួយ​មិត្ត​ភក្តិ​របស់​ខ្លួន។ ពេល​គេ​ឈ្លោះ​ជាមួយ​មិត្ត​ភក្តិ គេ​ហក់​លោត​ដូច​ដុំ​បាល់​ទៅរុញ​តុ​ដែល​មិត្ត​ខ្លួន​ឈរ​​ឲ្យ​ដួល។ គេ​គ្មាន​ដៃ​ជើង តែ​គេ​ប្រើ​មាត់​ខាំ​ឲ្យ​គូសត្រូវ​ស្រែកយំសុំ​ចុះចាញ់​បាន។
គេ​គ្មាន​ដៃ​គ្មាន​ជើង តែគេ​បបួល​មិត្ត​ភក្តិ​លេង​បាល់​ទាត់ បាល់​បោះ និង​លោត​អន្ទាក់។ គេ​ជា​មនុស្ស​អំនួត​ណាស់! ដោយ​សារ​តែ​ភាព​អំនួត​របស់គេ ទើប​គេ​មិន​ដែលចាញ់​នរណា ព្រោះបើ​អួត​ហើយ ត្រូវ​តែ​ធ្វើ​ឲ្យ​បាន។ ដោយ​សារ​តែគេ​ពូកែ​អួត​ទើប​គេ​មាន​ថ្ងៃនេះ!
និយាយ​ពីសៀវភៅ​នេះ​ ច្បាប់​ភាសា​ថៃ​ខ្ញុំ​ខ្ចី​ពី​បណ្ណាល័យ​ ឯ​ច្បាប់​ភាសា​លាវ​ខ្ញុំ​ទិញ​មួយ​ឆ្នាំ​ជាង​ហើយ! គឺ​ទិញ​នៅ​ថ្ងៃទី១៦ខែមិថុនា២០០៨ បើ​គិត​មក​ដល់​ថ្ងៃ​នេះ​ គឺ១ឆ្នាំ​១ខែ​៤ថ្ងៃ​ហើយ តែ​ខ្ញុំ​នៅ​មិន​ទាន់​អាន​ចប់​សោះ! គឺ​ទិញ​យក​មក​ទុក​ចោល [...]<img alt="" border="0" src="http://stats.wordpress.com/b.gif?host=archphkai.wordpress.com&blog=1393374&post=1149&subd=archphkai&ref=&feed=1" />]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<div class='snap_preview'><br /><p><a href="http://archphkai.files.wordpress.com/2009/07/minkrob5.jpg"><img class="aligncenter size-full wp-image-1150" title="Minkrob5" src="http://archphkai.files.wordpress.com/2009/07/minkrob5.jpg?w=460&#038;h=345" alt="Minkrob5" width="460" height="345" /></a></p>
<p>«មិន​គ្រប់ប្រាំ» គឺ​ជា​ចំណង​ជើងរឿង​ជប៉ុន​បែបស្វ័យ​ជីវប្រវត្តិ​មួយ របស់​អ្នក​និពន្ធអូតូតៈកិ ហ៊ីរ៉ូតៈដៈ​ (Ototake Hirotada)។ រឿង​នេះ​មាន​ភាព​ល្បីល្បាញ​ណាស់​នៅប្រទេស​ជប៉ុន ហើយ​ត្រូវ​បានបក​ប្រែ​ជាច្រើន​ភាសា។ សៀវភៅ​ដែល​ខ្ញុំ​ជួប​ប្រទះហើយ​បានអាន​ខ្លះៗ​ហើយ​នោះ គឺ​មាន​ច្បាប់​ជា​ភាសាថៃ​និងភាសាលាវ។ មិន​ដឹង​ថា សៀវភៅ​នេះ​មាន​បក​ប្រែ​ហើយ​ឬនៅ​ជាភាសាខ្មែរ?</p>
<p>រូប​រាង​ស្រស់​សង្ហាណាស់ ហេតុ​អី្វ​មិន​គ្រប់ប្រាំ? តាម​ជំនឿ​របស់​ជនជាតិ​ជប៉ុន​ រូប​រាងសម្បទា​សម​ប្រកប​គ្រប់​លក្ខណៈ​របស់មនុស្ស​ម្នាក់​ ត្រូវ​មាន​អវយវៈគ្រប់​ប្រាំ​គឺ ក្បាល ក ដង​ខ្លួន ដៃ​ និងជើង។ ចុះ​អ្នក​និពន្ធ​ដ៏​សង្ហា​ម្នាក់​នេះ មាន​ចំណុច​ខ្វះ​ខាត​ត្រង់​ណា ដែល​នាំ​ឲ្យ​មិ​នគ្រប់ប្រាំ?</p>
<p>ឃើញ​ត្រឹម​តែ​រូប​ថត​កុំ​ទាន់​ប្រញាប់​សន្និដ្ឋាន។ តាម​ពិត​បុរស​ម្នាក់​នេះ​ មាន​តែ​ក្បាល​និង​ដង​ខ្លួន​ប៉ុណ្ណោះ គ្មានដៃ​គ្មាន​ជើង​អីទេ។ អូតូតាកិ ជាមនុស្ស​ម្នាក់​ដែលពិការ​តាំង​ពី​នៅក្នុង​ផ្ទៃ​ម្តាយ​ម្ល៉េះ តែ​ទោះយ៉ាង​នេះក្តី ក៏គេ​នៅមាន​សមត្ថភាព​រៀន​ និង​ក្លាយ​ជាអ្នក​និពន្ធ​ម្នាក់ដ៏ល្បីល្បាញ​បាន។ តាម​រឿង​ដែលអូតូតាកិសរសេរ គេ​ជាមនុស្ស​អំនួត​ខ្លាំងណាស់!</p>
<p>គេ​គ្មានដៃគ្មាន​ជើង​ តែ​គេ​នៅហ៊ាន​ក្លាហាន​តតាំង​​ជាមួយ​មិត្ត​ភក្តិ​របស់​ខ្លួន។ ពេល​គេ​ឈ្លោះ​ជាមួយ​មិត្ត​ភក្តិ គេ​ហក់​លោត​ដូច​ដុំ​បាល់​ទៅរុញ​តុ​ដែល​មិត្ត​ខ្លួន​ឈរ​​ឲ្យ​ដួល។ គេ​គ្មាន​ដៃ​ជើង តែ​គេ​ប្រើ​មាត់​ខាំ​ឲ្យ​គូសត្រូវ​ស្រែកយំសុំ​ចុះចាញ់​បាន។</p>
<p>គេ​គ្មាន​ដៃ​គ្មាន​ជើង តែគេ​បបួល​មិត្ត​ភក្តិ​លេង​បាល់​ទាត់ បាល់​បោះ និង​លោត​អន្ទាក់។ គេ​ជា​មនុស្ស​អំនួត​ណាស់! ដោយ​សារ​តែ​ភាព​អំនួត​របស់គេ ទើប​គេ​មិន​ដែលចាញ់​នរណា ព្រោះបើ​អួត​ហើយ ត្រូវ​តែ​ធ្វើ​ឲ្យ​បាន។ ដោយ​សារ​តែគេ​ពូកែ​អួត​ទើប​គេ​មាន​ថ្ងៃនេះ!</p>
<p>និយាយ​ពីសៀវភៅ​នេះ​ ច្បាប់​ភាសា​ថៃ​ខ្ញុំ​ខ្ចី​ពី​បណ្ណាល័យ​ ឯ​ច្បាប់​ភាសា​លាវ​ខ្ញុំ​ទិញ​មួយ​ឆ្នាំ​ជាង​ហើយ! គឺ​ទិញ​នៅ​ថ្ងៃទី១៦ខែមិថុនា២០០៨ បើ​គិត​មក​ដល់​ថ្ងៃ​នេះ​ គឺ១ឆ្នាំ​១ខែ​៤ថ្ងៃ​ហើយ តែ​ខ្ញុំ​នៅ​មិន​ទាន់​អាន​ចប់​សោះ! គឺ​ទិញ​យក​មក​ទុក​ចោល ទើប​តែ​មាន​ពេល​អាន​ប៉ុន្មាន​ថ្ងៃ​មុន​នេះឯង។ <img src='http://s.wordpress.com/wp-includes/images/smilies/icon_wink.gif' alt=';)' class='wp-smiley' /> </p>
<p>ធ្វើ​ជា​អ្នក​និពន្ធគឺ​មិន​ត្រូវ​មើល​រំលង​សៀវភៅ​ល្អៗ ឬសៀវភៅ​ដែលគេ​ល្បី​គ្រប់គ្នាទូទាំង​ពិភព​លោក​​នោះទេ ព្រោះ​ក្រៅ​ពីផ្តល់​ចំណេះដឹងនិងបទពិសោធន៍ល្អៗ​ដល់​យើងហើយ គឺ​នៅ​ផ្តល់​មុខ​មាត់​និងកិត្តិយស​ក្នុង​ចំណោម​អ្នក​និពន្ធ​គ្នាឯង​ទៀត​ផង។</p>
<p>ហេតុ​អីបាន​ជាខ្ញុំ​ថាដូច្នេះ? ព្រោះគ្រប់ពេល​ដែល​ខ្ញុំ​ជួប​អ្នក​និពន្ធ​ទាំង​ខ្មែរ​ទាំង​បរទេស​ គេ​តែង​និយាយគ្នាអំពីឈ្មោះសៀវភៅ​និង​ឈ្មោះអ្នក​និពន្ធ​ដែល​ល្បី​ៗ ហើយ​ដែលអ្នកអាន-អ្នក​និពន្ធ​ភាគ​ច្រើន​ស្គាល់។ ដូច​ជាអ្នក​និពន្ធ​ខ្លះ​សួរ​ថា ធ្លាប់​អាន​រឿងរបស់​អ្នក​និពន្ធ​អង់គ្លេសរូប​នេះ បារាំង​រូប​នោះ ជប៉ុន ឥណ្ឌា រូស្សី ឬអាមេរិច&#8230; រូបនេះ​រូប​​នោះទេ? បើ​អត់​ស្គាល់​សោះ ពិត​ជាបាក់​មុខ​កណ្តាល​ចំនោម​គេ​ហើយ!</p>
<p>ឆ្លៀត​ឱកាស​នេះ​ សុំ​ប្រាប់​ពីឈ្មោះអ្នក​និពន្ធ​ទាំង​ខ្មែរ​និង​បរទេស ដែលខ្ញុំ​ចូលចិត្ត​អាន​និង​ស្រឡាញ់​​បែប​បទការ​សរសេរ​របស់​ពួកគាត់​ម្តង&#8230; ក្រែង​លោ​មាន​អ្នក​ណាពេញ​ចិត្ត​អ្នក​និពន្ធ​តែមួយ​ដូ​ច​ខ្ញុំ​ដែរ^^ ៖</p>
<p>អ្នក​និពន្ធ​ខ្មែរ៖ លោក នូ ហាច។</p>
<p>អ្នក​និពន្ធអង់គ្លេស៖ លោក ជែនប្រោន(Emily Jane Bronte)</p>
<p>អ្នក​និពន្ធជប៉ុន៖ លោក អូតស៊ឹអ៊ិជិ (Otsuichi​​​) ឬឈ្មោះពិត Hirotaka Adachi (安達 寛高,)</p>
<p>អ្នក​និពន្ធថៃ៖ លោក ស្រ៊ីប៊ូរះផា(ศรีบูรพา) ឬឈ្មោះពិត កុលាប សាយប្រតិដ្ឋ(กุหลาบ สายประดิษฐ์)</p>
<p>អ្នក​និពន្ធលាវ៖ គ្មាន​(បែប​មិន​ទាន់​កើត​ទេដឹង!)​​ <img src='http://s.wordpress.com/wp-includes/images/smilies/icon_razz.gif' alt=':P' class='wp-smiley' />  !</p>
Posted in ខ្ញុំ​គឺ​ខ្ញុំ​, ប្រលោមលោក, សៀវភៅផ្សេងៗ, សៀវភៅល្អៗ, អ្នកនិពន្ធបរទេស  <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/gocomments/archphkai.wordpress.com/1149/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/comments/archphkai.wordpress.com/1149/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/godelicious/archphkai.wordpress.com/1149/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/delicious/archphkai.wordpress.com/1149/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/gostumble/archphkai.wordpress.com/1149/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/stumble/archphkai.wordpress.com/1149/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/godigg/archphkai.wordpress.com/1149/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/digg/archphkai.wordpress.com/1149/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/goreddit/archphkai.wordpress.com/1149/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/reddit/archphkai.wordpress.com/1149/" /></a> <img alt="" border="0" src="http://stats.wordpress.com/b.gif?host=archphkai.wordpress.com&blog=1393374&post=1149&subd=archphkai&ref=&feed=1" /></div>]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://archphkai.wordpress.com/2009/07/20/%e1%9e%98%e1%9e%b7%e1%9e%93%e1%9e%82%e1%9f%92%e1%9e%9a%e1%9e%94%e1%9f%8b%e2%80%8b%e1%9e%94%e1%9f%92%e1%9e%9a%e1%9e%b6%e1%9f%86/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>10</slash:comments>
	
		<media:content url="http://1.gravatar.com/avatar/322b9fcb6dd7910479fd39e6fd886551?s=96&#38;d=http%3A%2F%2F1.gravatar.com%2Favatar%2Fad516503a11cd5ca435acc9bb6523536%3Fs%3D96" medium="image">
			<media:title type="html">ផ្កាយ​Novels</media:title>
		</media:content>

		<media:content url="http://archphkai.files.wordpress.com/2009/07/minkrob5.jpg" medium="image">
			<media:title type="html">Minkrob5</media:title>
		</media:content>
	</item>
		<item>
		<title>«ស្តាយ»សំណោកវិប្បដិសារីថ្ងៃ​បុណ្យសង្សារ ចេញលក់ថ្ងៃ​នេះ!</title>
		<link>http://archphkai.wordpress.com/2009/02/09/%c2%ab%e1%9e%9f%e1%9f%92%e1%9e%8f%e1%9e%b6%e1%9e%99%c2%bb%e1%9e%9f%e1%9f%86%e1%9e%8e%e1%9f%84%e1%9e%80%e1%9e%9c%e1%9e%b7%e1%9e%94%e1%9f%92%e1%9e%94%e1%9e%8a%e1%9e%b7%e1%9e%9f%e1%9e%b6%e1%9e%9a/</link>
		<comments>http://archphkai.wordpress.com/2009/02/09/%c2%ab%e1%9e%9f%e1%9f%92%e1%9e%8f%e1%9e%b6%e1%9e%99%c2%bb%e1%9e%9f%e1%9f%86%e1%9e%8e%e1%9f%84%e1%9e%80%e1%9e%9c%e1%9e%b7%e1%9e%94%e1%9f%92%e1%9e%94%e1%9e%8a%e1%9e%b7%e1%9e%9f%e1%9e%b6%e1%9e%9a/#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 09 Feb 2009 12:12:08 +0000</pubDate>
		<dc:creator>ផ្កាយ​Novels</dc:creator>
				<category><![CDATA[ដំណឹងផ្សេងៗ]]></category>
		<category><![CDATA[ប្រលោមលោក]]></category>
		<category><![CDATA[សៀវភៅផ្សេងៗ]]></category>
		<category><![CDATA[សៀវភៅល្អៗ]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://archphkai.wordpress.com/?p=887</guid>
		<description><![CDATA[


ក្របសៀវភៅ​ប្រលោមលោក«ស្តាយ»

រឿង​រ៉ាវ​របស់​យុវវ័យ​កើត​ឡើង​គជើង​លើ​គ្នា​ឲ្យ​តែ​ដល់​ថ្ងៃ​១៤​កុម្ភៈ, ថ្ងៃ​បុណ្យ​នៃ​ក្តី​ស្រឡាញ់ ឬ​ដែល​យុវវ័យ​និយម​ហៅ​ថា ថ្ងៃ​បុណ្សសង្សារ។ នៅ​ថ្ងៃ​នោះ​អាច​មាន​តែ​ស្នាម​ញញឹម តែ​បន្ទាប់​ពី​ថ្ងៃ​នោះ​ តើ​គេ​បន្សល់​ទុក​អ្វីខ្លះ? យ៉ាង​ណាៗ​សូម​កុំ​ឲ្យ​១៤​កុម្ភៈ​ក្លាយ​ជា​១​ថ្ងៃ​នៃ​ក្តី​ស្រឡាញ់ ១ជីវិត​នៃ​ភាព​សោកស្តាយ​ឲ្យ​សោះ។
«ស្តាយ​»​ប្រលោម​លោក​ខ្នាត​ខ្លី​ ដែល​និយាយ​អំពី​អនុស្សាវរីយ៍​ដ៏​ជូរចត់​ក្នុង​ថ្ងៃ​១៤កុម្ភៈ បាន​បោះ​ពុម្ព​ចេញ​ផ្សាយ​នៅ​ថ្ងៃ​នេះ​ហើយ!!! ត្រឹមតែ​១ថ្ងៃ​ បាន​ធ្វើ​ឲ្យ​តួឯកក្នុង​រឿង​មាន​វិប្បដិសារី​មួយ​ជីវិត។ ១៤កុម្ភៈតែ​មួយ​ថ្ងៃ បាន​ធ្វើ​ឲ្យ​នាង​បាត់​បង់​អ្វី​ៗ​គ្រប់បែប​យ៉ាង&#8230;
ខាង​ក្រោម​នេះ​គឺ​ជា​សម្រង់​អត្ថបទក្នុង​វគ្គ​មួយ​នៃ​រឿង​៖
​
[...] «លីនីកូន!កូនរៀបចំខ្លួនទៅណាហ្នឹង?អត់​ទៅ​រៀនទេមើល​ទៅ»​ (ម៉ែសួរបែបចង់ឃាត់​ខ្ញុំ)។
      «ម៉ាក់! ថ្ងៃនេះ ជាថ្ងៃ១៤ កុម្ភៈ ណាម៉ាក់!»
      «ហើយចុះវាយ៉ាងម៉េច&#8230;​ ថ្ងៃ១៤ ក៏១៤ទៅ។»
      «ជាថ្ងៃបុណ្យសង្សារណាម៉ាក់។»
     «កូនម៉ែ!កូនមានសង្សារហើយអី?ម៉ែឲ្យកូន​ទៅ​រៀន​ម៉េចក៏ផ្តេសផ្តាស​បែបនេះ​ទៅ​វិញ? នែ៎! កូន​ទើបតែអាយុ១៧ឆ្នាំទេណា»​ (អ្នកម៉ាក់បែប​ចង់ខឹង​នឹង​ខ្ញុំទាំងព្រឹក)
    ​«ម៉ាក់,កូនគ្មានសង្សារអីទេ!តែកូនទៅដើរលែង​ជា​មួយមិត្តភក្តិដែលរៀន​ជាមួយគ្នាទេតើ។»
     «កូនស្រីម៉ែយើងជាខ្មែរមិនមែនអឺរ៉ុបទេកុំ​​ទៅ​​អប​អរជា​មួយថ្ងៃ​បុណ្យ​នេះ​អីពេក&#8230;»
      ម៉ាក់និយាយមិនទាន់ចប់ស្រួលបួលផង ខ្ញុំកាត់​សម្តីគាត់៖
     «អបអរថ្ងៃបុណ្យនៃក្តីស្រឡាញ់មានអីមិន​ល្អ​ម៉ាក់ កូនមិនបាន​ទៅប្រព្រឹត្តអី​ផ្តេស​ផ្តាស​​​​​​​ញៀន​ថ្នាំ​ដើរ​តាម​បង​តូច​​បងធំ ឬគេចមិនចូល​សា​លា​ឯណា!»
     «ម៉ែមិនដឹងថាគ្រូឯងបង្រៀនឯងយ៉ាងណា​ទេបាន​ជាកូនស្រីម៉ាក់​មើលទៅមិនដូច​ខ្មែរ​​​សោះ​  តមាត់ឲ្យ​ប៉ប៉ោច។ អឺ! នែ៎កូន បើ​កូនចង់​អបអរ​បុណ្យ​នៃ​ក្តីស្រឡាញ់ មានប៉ាមានម៉ាក់ចាំបាច់ទៅ​ណា​កូន។»
     «ម៉ាក់!សម័យកាលរបស់ម៉ាក់ខុសពីសព្វ​ថ្ងៃសង្គមនេះគឺវាអ៊ីចឹង សូមម៉ាក់អធ្យាស្រ័យ​​ឲ្យកូន​ផង កុំ​តឹងតែង​ដាក់​កូនពេក។ លោក​​ប៉ា​អ្នកម៉ាក់ កូនពិត​ជា​ស្រឡាញ់ ពិតជាគោរព​​ហើយ តែកូនចង់​ទៅ​កម្សាន​លម្ហែ​​​ជាមួយមិត្តភ័ក្រ នៅខាងក្រៅខ្លះ មានអី​មិន​ល្អ​អ្នកម៉ាក់»(ខ្ញុំ​និយាយបណ្តើរសារេស្បែក​ជើង​កែងចោទ​បណ្តើរ)។
     «ដើរលែងមិនអាក្រក់ទេតែកូនត្រូវមើល​ពេល​វេលាផង ថ្ងៃនេះមិនមែនថ្ងៃអាទិត្យ ឬថ្ងៃ​បុណ្យជាតិ​ខ្មែរ​យើងឯណា ទៅសាលារៀនទៅកូន។»
     «កូនជម្រាបម៉ាក់ហើយ ថាគេមិនរៀនទេ&#8230;»
     «បើគេមិនរៀន កូនត្រូវនៅផ្ទះ អានសៀវ​ភៅ មើលមេ​រៀនទៅ គេចផ្ទះ គេចសាលា គ្មាន​បាន​ចំណេញអី​ទេ​កូនស្រីម៉ែ។»​​ [...]<img alt="" border="0" src="http://stats.wordpress.com/b.gif?host=archphkai.wordpress.com&blog=1393374&post=887&subd=archphkai&ref=&feed=1" />]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<div class='snap_preview'><br /><div class="mceTemp mceIEcenter">
<dl class="wp-caption aligncenter">
<dt class="wp-caption-dt"><img class="size-full wp-image-888" title="sday" src="http://archphkai.files.wordpress.com/2009/02/sday.jpg?w=460&#038;h=403" alt="ក្របសៀវភៅ​ប្រលោមលោក«ស្តាយ»" width="460" height="403" /></dt>
<dd class="wp-caption-dd">ក្របសៀវភៅ​ប្រលោមលោក«ស្តាយ»</dd>
</dl>
<p>រឿង​រ៉ាវ​របស់​យុវវ័យ​កើត​ឡើង​គជើង​លើ​គ្នា​ឲ្យ​តែ​ដល់​ថ្ងៃ​១៤​កុម្ភៈ, ថ្ងៃ​បុណ្យ​នៃ​ក្តី​ស្រឡាញ់ ឬ​ដែល​យុវវ័យ​និយម​ហៅ​ថា ថ្ងៃ​បុណ្សសង្សារ។ នៅ​ថ្ងៃ​នោះ​អាច​មាន​តែ​ស្នាម​ញញឹម តែ​បន្ទាប់​ពី​ថ្ងៃ​នោះ​ តើ​គេ​បន្សល់​ទុក​អ្វីខ្លះ? យ៉ាង​ណាៗ​សូម​កុំ​ឲ្យ​១៤​កុម្ភៈ​ក្លាយ​ជា​១​ថ្ងៃ​នៃ​ក្តី​ស្រឡាញ់ ១ជីវិត​នៃ​ភាព​សោកស្តាយ​ឲ្យ​សោះ។</p></div>
<div class="mceTemp mceIEcenter">«ស្តាយ​»​ប្រលោម​លោក​ខ្នាត​ខ្លី​ ដែល​និយាយ​អំពី​អនុស្សាវរីយ៍​ដ៏​ជូរចត់​ក្នុង​ថ្ងៃ​១៤កុម្ភៈ បាន​បោះ​ពុម្ព​ចេញ​ផ្សាយ​នៅ​ថ្ងៃ​នេះ​ហើយ!!! ត្រឹមតែ​១ថ្ងៃ​ បាន​ធ្វើ​ឲ្យ​តួឯកក្នុង​រឿង​មាន​វិប្បដិសារី​មួយ​ជីវិត។ ១៤កុម្ភៈតែ​មួយ​ថ្ងៃ បាន​ធ្វើ​ឲ្យ​នាង​បាត់​បង់​អ្វី​ៗ​គ្រប់បែប​យ៉ាង&#8230;</div>
<div class="mceTemp mceIEcenter">ខាង​ក្រោម​នេះ​គឺ​ជា​សម្រង់​អត្ថបទក្នុង​វគ្គ​មួយ​នៃ​រឿង​៖</div>
<div class="mceTemp mceIEcenter" style="text-align:left;">​</div>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">[...] «លីនីកូន</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">!</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">កូនរៀបចំខ្លួនទៅណាហ្នឹង</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">?</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">អត់​ទៅ​រៀនទេមើល</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ទៅ»​ </span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">(</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ម៉ែសួរបែបចង់ឃាត់</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ខ្ញុំ</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">)</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">។</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">      «ម៉ាក់</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">! </span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ថ្ងៃនេះ ជាថ្ងៃ១៤ កុម្ភៈ ណាម៉ាក់</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">!»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">      «ហើយចុះវាយ៉ាងម៉េច</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">&#8230;​ </span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ថ្ងៃ១៤ ក៏១៤ទៅ។»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">      «ជាថ្ងៃបុណ្យសង្សារណាម៉ាក់។»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">     «កូនម៉ែ</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">!</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">កូនមានសង្សារហើយអី</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">?</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ម៉ែឲ្យកូន​ទៅ​រៀន​ម៉េចក៏ផ្តេសផ្តាស​បែបនេះ​ទៅ​វិញ</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">? </span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">នែ៎</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">! </span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">កូន​ទើបតែអាយុ១៧ឆ្នាំទេណា»​ </span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">(</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">អ្នកម៉ាក់បែប​ចង់ខឹង​នឹង​ខ្ញុំទាំងព្រឹក</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">)</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">    ​«ម៉ាក់,កូនគ្មានសង្សារអីទេ!តែកូនទៅដើរលែង​ជា​មួយមិត្តភក្តិដែលរៀន​ជាមួយគ្នាទេតើ។»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">     «កូនស្រីម៉ែយើងជាខ្មែរមិនមែនអឺរ៉ុបទេកុំ​​ទៅ​​អប​អរជា​មួយថ្ងៃ​បុណ្យ​នេះ​អីពេក</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">&#8230;»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">      ម៉ាក់និយាយមិនទាន់ចប់ស្រួលបួលផង ខ្ញុំកាត់​សម្តីគាត់៖</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">     «អបអរថ្ងៃបុណ្យនៃក្តីស្រឡាញ់មានអីមិន​ល្អ​ម៉ាក់ កូនមិនបាន</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ទៅប្រព្រឹត្តអី</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ផ្តេស</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ផ្តាស</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​​​​​​​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ញៀន​ថ្នាំ​ដើរ​តាម​បង​តូច​​បងធំ ឬគេចមិនចូល​សា​លា​ឯណា!»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">     «ម៉ែមិនដឹងថាគ្រូឯងបង្រៀនឯងយ៉ាងណា​ទេបាន​ជាកូន</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ស្រីម៉ាក់</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">​មើលទៅមិនដូច</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">ខ្មែរ​</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">សោះ</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">  </span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">តមាត់ឲ្យ​ប៉ប៉ោច។ អឺ!</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM"> </span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">នែ៎កូន បើ​កូនចង់​អបអរ​បុណ្យ​នៃ​ក្តីស្រឡាញ់ មានប៉ាមានម៉ាក់ចាំបាច់ទៅ​ណា​កូន។»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">     «ម៉ាក់!សម័យកាលរបស់ម៉ាក់ខុសពីសព្វ​ថ្ងៃសង្គមនេះគឺវាអ៊ីចឹង សូមម៉ាក់អធ្យាស្រ័យ</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">​ឲ្យកូន​ផង កុំ​តឹងតែង​ដាក់​កូនពេក។ លោក​​ប៉ា​អ្នកម៉ាក់ កូនពិត​ជា​ស្រឡាញ់ ពិតជាគោរព</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">​</span><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">​ហើយ តែកូនចង់​ទៅ​កម្សាន​លម្ហែ​​​ជាមួយមិត្តភ័ក្រ នៅខាងក្រៅខ្លះ មានអី​មិន​ល្អ​អ្នកម៉ាក់»(ខ្ញុំ​និយាយបណ្តើរសារេស្បែក​ជើង​កែងចោទ​បណ្តើរ)។</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">     «ដើរលែងមិនអាក្រក់ទេតែកូនត្រូវមើល​ពេល​វេលាផង ថ្ងៃនេះមិនមែនថ្ងៃអាទិត្យ ឬថ្ងៃ​បុណ្យជាតិ​ខ្មែរ​យើងឯណា ទៅសាលារៀនទៅកូន។»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-size:small;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM">     «កូនជម្រាបម៉ាក់ហើយ ថាគេមិនរៀនទេ</span><span style="font-family:&quot;" lang="CA">&#8230;»</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM"><span style="font-size:small;">     «បើគេមិនរៀន កូនត្រូវនៅផ្ទះ អានសៀវ​ភៅ មើលមេ​រៀនទៅ គេចផ្ទះ គេចសាលា គ្មាន​បាន​ចំណេញអី​ទេ​កូនស្រីម៉ែ។»​​ [...]</span></span></p>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM"><span style="color:#0000ff;"><strong><em></em></strong></span></span></p>
<ul>
<li>
<div class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM"><span style="font-size:small;"><span style="color:#0000ff;"><strong><em>មាន​លក់​ហើយ​ នៅ​តាម​តូប​លក់​សៀវភៅ​និង​បណ្ណាគារ​នានា ក្នុង​ប្រទេស​កម្ពុជា!!!</em></strong></span></span></span></div>
</li>
</ul>
<p class="MsoNormal" style="text-align:justify;margin:0;"><span style="font-family:&quot;" lang="KHM"><span style="font-size:small;"><span style="color:#0000ff;"><strong><em>ឬ​អាច​ទំនាក់​ទំនង​ទិញ​បាន​តាម​រយៈ អ្នកគ្រូ ចេង គុយសៀង​(Miss.Cheng KuSieng), ទូរស័ព្ទៈ 012 468 966។</em></strong></span><br />
</span></span></p>
Posted in ដំណឹងផ្សេងៗ, ប្រលោមលោក, សៀវភៅផ្សេងៗ, សៀវភៅល្អៗ  <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/gocomments/archphkai.wordpress.com/887/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/comments/archphkai.wordpress.com/887/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/godelicious/archphkai.wordpress.com/887/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/delicious/archphkai.wordpress.com/887/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/gostumble/archphkai.wordpress.com/887/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/stumble/archphkai.wordpress.com/887/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/godigg/archphkai.wordpress.com/887/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/digg/archphkai.wordpress.com/887/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/goreddit/archphkai.wordpress.com/887/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/reddit/archphkai.wordpress.com/887/" /></a> <img alt="" border="0" src="http://stats.wordpress.com/b.gif?host=archphkai.wordpress.com&blog=1393374&post=887&subd=archphkai&ref=&feed=1" /></div>]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://archphkai.wordpress.com/2009/02/09/%c2%ab%e1%9e%9f%e1%9f%92%e1%9e%8f%e1%9e%b6%e1%9e%99%c2%bb%e1%9e%9f%e1%9f%86%e1%9e%8e%e1%9f%84%e1%9e%80%e1%9e%9c%e1%9e%b7%e1%9e%94%e1%9f%92%e1%9e%94%e1%9e%8a%e1%9e%b7%e1%9e%9f%e1%9e%b6%e1%9e%9a/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>11</slash:comments>
	
		<media:content url="http://1.gravatar.com/avatar/322b9fcb6dd7910479fd39e6fd886551?s=96&#38;d=http%3A%2F%2F1.gravatar.com%2Favatar%2Fad516503a11cd5ca435acc9bb6523536%3Fs%3D96" medium="image">
			<media:title type="html">ផ្កាយ​Novels</media:title>
		</media:content>

		<media:content url="http://archphkai.files.wordpress.com/2009/02/sday.jpg" medium="image">
			<media:title type="html">sday</media:title>
		</media:content>
	</item>
		<item>
		<title>គំរូសៀវភៅរបស់យ.អ.ខ</title>
		<link>http://archphkai.wordpress.com/2007/12/29/%e1%9e%82%e1%9f%86%e1%9e%9a%e1%9e%bc%e1%9e%9f%e1%9f%80%e1%9e%9c%e1%9e%97%e1%9f%85%e1%9e%9a%e1%9e%94%e1%9e%9f%e1%9f%8b%e1%9e%99%e1%9e%a2%e1%9e%81/</link>
		<comments>http://archphkai.wordpress.com/2007/12/29/%e1%9e%82%e1%9f%86%e1%9e%9a%e1%9e%bc%e1%9e%9f%e1%9f%80%e1%9e%9c%e1%9e%97%e1%9f%85%e1%9e%9a%e1%9e%94%e1%9e%9f%e1%9f%8b%e1%9e%99%e1%9e%a2%e1%9e%81/#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 29 Dec 2007 03:48:08 +0000</pubDate>
		<dc:creator>ផ្កាយ​Novels</dc:creator>
				<category><![CDATA[ដំណឹងផ្សេងៗ]]></category>
		<category><![CDATA[សៀវភៅផ្សេងៗ]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://kwriter.wordpress.com/2007/12/29/%e1%9e%82%e1%9f%86%e1%9e%9a%e1%9e%bc%e1%9e%9f%e1%9f%80%e1%9e%9c%e1%9e%97%e1%9f%85%e1%9e%9a%e1%9e%94%e1%9e%9f%e1%9f%8b%e1%9e%99%e1%9e%a2%e1%9e%81/</guid>
		<description><![CDATA[

រូបគំរូសៀវភៅៈឆ្េវងក្របមុខ,ស្តាំក្របក្រោយ
រឿងស្នេហា   រឿងកំប្លែង   រឿងជីវិត&#8230;
ជាមួយនឹងអ្នកនិពន្ធជាច្រើនរូប   ដើម្បីអ្នកអានគ្រប់គ្នា

បើសិនជាខ្ញុំជាដើមឈើដូចជាឯង   ម្ល៉េះសមខ្ញុំមិនបាច់ឃ្លាតឆ្ងាយពីឯងទេ
ហើយបើឯងគឺជាមនុស្សមានជើងដើរដូចជាខ្ញុំ   ពួកយើងពិតជាអាចទៅណា
មកណាជាមួយគ្នាបានហើយ។ រស់នៅជាមនុស្សពិតជាពិបាកណាស់!   មិន
អាចធ្វើអ្វីតាមតែចិត្តនឹកឃើញឡើយ។ ខ្ញុំគ្រាន់តែចង់ដេកផ្អែកឯង  អានរឿង
និទានឲ្យឯងស្តាប់&#8230; ក៏វាជារឿងខុសឆ្គងដែរឬ?   ខ្ញុំត្រូវតែទៅរៀនបន្តដើម្បីថ្ងៃ
អនាគត   ប៉ុន្តែខ្ញុំហាក់ដូចជាកំពុងបោះបង់ចោលសុភមង្គលមួយនៅក្នុងដៃខ្ញុំ
ចោលទៅវិញ។ ឳ! បើពេលវេលាចេះតែរសាត់ទៅមុខមិនឈប់យ៉ាងនេះ &#8230;
ហើយខ្ញុំក៏មិនបានរស់នៅក្បែរឯងទៀត   តើពេលវេលាដែលពួកយើងនៅជា
មួយគ្នាកាន់តែតិចទៅៗហើយមែនទេ?   ខ្ញុំមិនចង់ប្រលងប្រណាំងនឹងពេល
វេលាទេ   ខ្ញុំគ្រាន់តែចង់ឲ្យពេលវេលាអាណិតកុំដើរលឿនពេក  នៅពេលដែល
ខ្ញុំនៅជាមួយមិត្តសម្លាញ់របស់ខ្ញុំ។ 

       <img alt="" border="0" src="http://stats.wordpress.com/b.gif?host=archphkai.wordpress.com&blog=1393374&post=582&subd=archphkai&ref=&feed=1" />]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<div class='snap_preview'><br /><p><a href="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/k2.png" title="k2.png"></a><a href="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/k1.png" title="k1.png"></a></p>
<p><a href="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/k12.png" title="k12.png"></a><a href="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/kk1.png" title="kk1.png"><img src="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/kk1.png" alt="kk1.png" /></a><a href="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/k21.png" title="k21.png"><img src="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/k21.png" alt="k21.png" /></a></p>
<p>រូបគំរូសៀវភៅៈឆ្េវងក្របមុខ,ស្តាំក្របក្រោយ</p>
<p><strong><em>រឿងស្នេហា   រឿងកំប្លែង   រឿងជីវិត&#8230;</em></strong></p>
<p><strong><em>ជាមួយនឹងអ្នកនិពន្ធជាច្រើនរូប   ដើម្បីអ្នកអានគ្រប់គ្នា</em></strong></p>
<p><strong><em></em></strong></p>
<p><em>បើសិនជាខ្ញុំជាដើមឈើដូចជាឯង   ម្ល៉េះសមខ្ញុំមិនបាច់ឃ្លាតឆ្ងាយពីឯងទេ</em></p>
<p><em>ហើយបើឯងគឺជាមនុស្សមានជើងដើរដូចជាខ្ញុំ   ពួកយើងពិតជាអាចទៅណា</em></p>
<p><em>មកណាជាមួយគ្នាបានហើយ។ រស់នៅជាមនុស្សពិតជាពិបាកណាស់!   មិន</em></p>
<p><em>អាចធ្វើអ្វីតាមតែចិត្តនឹកឃើញឡើយ។ ខ្ញុំគ្រាន់តែចង់ដេកផ្អែកឯង  អានរឿង</em></p>
<p><em>និទានឲ្យឯងស្តាប់&#8230; ក៏វាជារឿងខុសឆ្គងដែរឬ?   ខ្ញុំត្រូវតែទៅរៀនបន្តដើម្បីថ្ងៃ</em></p>
<p><em>អនាគត   ប៉ុន្តែខ្ញុំហាក់ដូចជាកំពុងបោះបង់ចោលសុភមង្គលមួយនៅក្នុងដៃខ្ញុំ</em></p>
<p><em>ចោលទៅវិញ។ ឳ! បើពេលវេលាចេះតែរសាត់ទៅមុខមិនឈប់យ៉ាងនេះ &#8230;</em></p>
<p><em>ហើយខ្ញុំក៏មិនបានរស់នៅក្បែរឯងទៀត   តើពេលវេលាដែលពួកយើងនៅជា</em></p>
<p><em>មួយគ្នាកាន់តែតិចទៅៗហើយមែនទេ?   ខ្ញុំមិនចង់ប្រលងប្រណាំងនឹងពេល</em></p>
<p><em>វេលាទេ   ខ្ញុំគ្រាន់តែចង់ឲ្យពេលវេលាអាណិតកុំដើរលឿនពេក  នៅពេលដែល</em></p>
<p><em>ខ្ញុំនៅជាមួយមិត្តសម្លាញ់របស់ខ្ញុំ។</em> </p>
<p><em></em></p>
<img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/categories/archphkai.wordpress.com/582/" /> <img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/tags/archphkai.wordpress.com/582/" /> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/gocomments/archphkai.wordpress.com/582/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/comments/archphkai.wordpress.com/582/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/godelicious/archphkai.wordpress.com/582/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/delicious/archphkai.wordpress.com/582/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/gostumble/archphkai.wordpress.com/582/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/stumble/archphkai.wordpress.com/582/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/godigg/archphkai.wordpress.com/582/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/digg/archphkai.wordpress.com/582/" /></a> <a rel="nofollow" href="http://feeds.wordpress.com/1.0/goreddit/archphkai.wordpress.com/582/"><img alt="" border="0" src="http://feeds.wordpress.com/1.0/reddit/archphkai.wordpress.com/582/" /></a> <img alt="" border="0" src="http://stats.wordpress.com/b.gif?host=archphkai.wordpress.com&blog=1393374&post=582&subd=archphkai&ref=&feed=1" /></div>]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://archphkai.wordpress.com/2007/12/29/%e1%9e%82%e1%9f%86%e1%9e%9a%e1%9e%bc%e1%9e%9f%e1%9f%80%e1%9e%9c%e1%9e%97%e1%9f%85%e1%9e%9a%e1%9e%94%e1%9e%9f%e1%9f%8b%e1%9e%99%e1%9e%a2%e1%9e%81/feed/</wfw:commentRss>
		<slash:comments>6</slash:comments>
	
		<media:content url="http://1.gravatar.com/avatar/322b9fcb6dd7910479fd39e6fd886551?s=96&#38;d=http%3A%2F%2F1.gravatar.com%2Favatar%2Fad516503a11cd5ca435acc9bb6523536%3Fs%3D96" medium="image">
			<media:title type="html">ផ្កាយ​Novels</media:title>
		</media:content>

		<media:content url="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/kk1.png" medium="image">
			<media:title type="html">kk1.png</media:title>
		</media:content>

		<media:content url="http://kwriter.files.wordpress.com/2007/12/k21.png" medium="image">
			<media:title type="html">k21.png</media:title>
		</media:content>
	</item>
	</channel>
</rss>